Bár a történész-szakma hivatalos, többségi álláspontja szerint a történelemben értelmetlen feltenni a "mi lett volna ha..." kérdését, mégis érdekes mérlegre tenni egy-két kivételes esetben az alternatív lehetőségek talányát. Mivel pedig az emberiség históriájának eddigi legnagyobb és legpusztítóbb eseménysorozata Adolf Hitlerhez kötődik, ő az első, akinek kapcsán egy hasonló kérdés felvetődhet. Mert mi lett volna, ha történetesen okosabban és előrelátóbban hozza meg döntéseit? Győzhetett volna egyáltalán?
A kép forrása: LINK
A válaszhoz ismernünk kell az 1939-es, háború küszöbén jellemző világpolitikai és katonai viszonyokat Európában és a világon. Kontinensünkön a legerősebb ország katonai értelemben ekkor már Németország volt, a maga 7 milliós seregével. Ugyanakkor 80 milliós lakosságszáma bár magas volt Európában, a hatalmas Oroszország és az USA is kétszer annyi népességgel rendelkeztek, Hitler azonban úgy tekintett erre a két államra, mint elhanyagolható és gyenge entitásokra. Az amerikaiakat lenézte, mert fajelméletébe nem fért bele egy ennyire vegyes, heterogén és színes lakosság-összetételű állam, az oroszokat pedig alsóbbrendűeknek tartotta, akik felett szerinte könnyedén képes győzedelmeskedni és uralkodni a kisebb lakosságszámú, de felsőbb rendű német "faj". Alighanem ez volt Hitler első számú nagy hibája: nem számolt Oroszország és az Egyesült Államok hatalmas gazdasági és katonai potenciáljával, illetve a ténnyel, hogy összefoghatnak ellene, mozgósítva hadseregeiket, melyek létszámban (főleg együttesen) felülmúlják saját hadseregét.
Hiba volt Németország részéről a Szovjetunió megtámadása, főleg úgy, hogy közben ellenséges viszonyban állt az angolszász nagyhatalmakkal: Angliával és az Egyesült Államokkal. Ezen országok hatalmas gazdasági és katonai segítséget nyújtottak már 1941-től kezdődően Sztálinnak. Az USA 400 ezer teherautót és temérdek egyéb felszerelést szállított a háború alatt az oroszoknak, amivel óriási támogatást adtak a harcokhoz.
Adódik a kérdés: ha Hitler másként kezeli az említett ellenséges nagyhatalmakat - az Egyesült Államokat, Angliát és a Szovjetuniót, [melyek végül is a vesztét okozták] - akkor másként alakulhatott volna a háború menete?
A Führer megtehette volna, hogy valamifél egyezséget köt Amerikával és csak ezt követően támad az oroszokra. Vagy egyáltalán nem is rohanja le a Szovjetuniót, hanem inkább tovább egyezkedik Sztálinnal. Esetleg összefog a szovjet diktátorral és együtt uralják Európát. Nos, ... a felvetett lehetőségek mindegyike kizárható, ha azok működőképességét nézzük.
A kép forrása: LINK
Először is: az USA nem egyezett volna ki Hitlerrel azt követően, hogy a Führer megszállta egész Nyugat-Európát és megtámadta az Egyesült Királyságot. Ezt az amerikai kongresszus mélyen elítélte és Hitlert a "legnagyobb ellenség" cimkéjével ruházta fel. Másodszor: bár Sztálinnal működhetett ideig-óráig egyfajta megnemtámadási paktum (Molotov-Ribbentrop: 1939 augusztus 23.) mindkét fél tudta, hogy ez csak átmeneti békét jelenthet. Ha Hitler nem indít támadást a Szovjetunió ellen, akkor Sztálin támadja meg a náci Németországot. Akárhogyan is, de a két nagy diktatúra között előbb-utóbb minden taktikázási szándék ellenére is beáll a hadiállapot.
A kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 183-L05487 / CC-BY-SA 3.0
A legtöbb, amit Hitler elérhetett volna egy óvatosabb külpolitikával, az a háború meghosszabbítása. Ha nem támadja meg a Szovjetuniót és egyezkedik az Egyesült Államokkal. De a náci retorikába egyszerűen nem fért bele, hogy az "élettér-elméletnek" - mely az alsóbbrendű szlávok földjeinek elvételére épült - ne szerezzenek érvényt. Hitler agresszív, terjeszkedő, harcias külpolitikájának természetszerű alapját jelentette az újabb és újabb országok lerohanása és a felsőbbrendűnek tartott németség befolyásának kiterjesztése. A nagyhatalmak összefogása elkerülhetetlen volt és az is, hogy nagyobb katonai, gazdasági potenciáljaikkal legyőzzék a kisebb és gyengébb Németországot.
A címben feltett kérdésre tehát az egyértelmű válasz az, hogy Adolf Hitler semmiképp sem győzhetett volna a második világháborúban, legfeljebb meghosszabbíthatta volna azt. A nagyhatalmak erőfölénye és érdek-ellentétei miatt lehetetlen volt számára a tartós taktikázás, melyet egyébként saját retorikája és mindenkit ellenségnek tekintő gondolkodása is kizárt.
Ki volt Max Otto von Stirlitz? // A tavasz 17 pillanata
