Történelem, háború, filmek

Stirlitz

Győzhetett volna Hitler?

2022. július 07. - STIRLITZ

Bár a történész-szakma hivatalos, többségi álláspontja szerint a történelemben értelmetlen feltenni a "mi lett volna ha..." kérdését, mégis érdekes mérlegre tenni egy-két kivételes esetben az alternatív lehetőségek talányát. Mivel pedig az emberiség históriájának eddigi legnagyobb és legpusztítóbb eseménysorozata Adolf Hitlerhez kötődik, ő az első, akinek kapcsán egy hasonló kérdés felvetődhet. Mert mi lett volna, ha történetesen okosabban és előrelátóbban hozza meg döntéseit? Győzhetett volna egyáltalán?

hitler.jpg

A kép forrása: LINK

A válaszhoz ismernünk kell az 1939-es, háború küszöbén jellemző világpolitikai és katonai viszonyokat Európában és a világon. Kontinensünkön a legerősebb ország katonai értelemben ekkor már Németország volt, a maga 7 milliós seregével. Ugyanakkor 80 milliós lakosságszáma bár magas volt Európában, a hatalmas Oroszország és az USA is kétszer annyi népességgel rendelkeztek, Hitler azonban úgy tekintett erre a két államra, mint elhanyagolható és gyenge entitásokra. Az amerikaiakat lenézte, mert fajelméletébe nem fért bele egy ennyire vegyes, heterogén és színes lakosság-összetételű állam, az oroszokat pedig alsóbbrendűeknek tartotta, akik felett szerinte könnyedén képes győzedelmeskedni és uralkodni a kisebb lakosságszámú, de felsőbb rendű német "faj". Alighanem ez volt Hitler első számú nagy hibája: nem számolt Oroszország és az Egyesült Államok hatalmas gazdasági és katonai potenciáljával, illetve a ténnyel, hogy összefoghatnak ellene, mozgósítva hadseregeiket, melyek létszámban (főleg együttesen) felülmúlják saját hadseregét.

Hiba volt Németország részéről a Szovjetunió megtámadása, főleg úgy, hogy közben ellenséges viszonyban állt az angolszász nagyhatalmakkal: Angliával és az Egyesült Államokkal. Ezen országok hatalmas gazdasági és katonai segítséget nyújtottak már 1941-től kezdődően Sztálinnak. Az USA 400 ezer teherautót és temérdek egyéb felszerelést szállított a háború alatt az oroszoknak, amivel óriási támogatást adtak a harcokhoz. 

Adódik a kérdés: ha Hitler másként kezeli az említett ellenséges nagyhatalmakat - az Egyesült Államokat, Angliát és a Szovjetuniót, [melyek végül is a vesztét okozták] - akkor másként alakulhatott volna a háború menete?

A Führer megtehette volna, hogy valamifél egyezséget köt Amerikával és csak ezt követően támad az oroszokra. Vagy egyáltalán nem is rohanja le a Szovjetuniót, hanem inkább tovább egyezkedik Sztálinnal. Esetleg összefog a szovjet diktátorral és együtt uralják Európát. Nos, ... a felvetett lehetőségek mindegyike kizárható, ha azok működőképességét nézzük. 

masodik_vhaboru_map.jpg

A kép forrása: LINK

Először is: az USA nem egyezett volna ki Hitlerrel azt követően, hogy a Führer megszállta egész Nyugat-Európát és megtámadta az Egyesült Királyságot. Ezt az amerikai kongresszus mélyen elítélte és Hitlert a "legnagyobb ellenség" cimkéjével ruházta fel. Másodszor: bár Sztálinnal működhetett ideig-óráig egyfajta megnemtámadási paktum (Molotov-Ribbentrop: 1939 augusztus 23.) mindkét fél tudta, hogy ez csak átmeneti békét jelenthet. Ha Hitler nem indít támadást a Szovjetunió ellen, akkor Sztálin támadja meg a náci Németországot. Akárhogyan is, de a két nagy diktatúra között előbb-utóbb minden taktikázási szándék ellenére is beáll a hadiállapot.

wehrmacht.jpg

A kép forrása:  Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 183-L05487 / CC-BY-SA 3.0

A legtöbb, amit Hitler elérhetett volna egy óvatosabb külpolitikával, az a háború meghosszabbítása. Ha nem támadja meg a Szovjetuniót és egyezkedik az Egyesült Államokkal. De a náci retorikába egyszerűen nem fért bele, hogy az "élettér-elméletnek" - mely az alsóbbrendű szlávok földjeinek elvételére épült - ne szerezzenek érvényt. Hitler agresszív, terjeszkedő, harcias külpolitikájának természetszerű alapját jelentette az újabb és újabb országok lerohanása és a felsőbbrendűnek tartott németség befolyásának kiterjesztése. A nagyhatalmak összefogása elkerülhetetlen volt és az is, hogy nagyobb katonai, gazdasági potenciáljaikkal legyőzzék a kisebb és gyengébb Németországot.

A címben feltett kérdésre tehát az egyértelmű válasz az, hogy Adolf Hitler semmiképp sem győzhetett volna a második világháborúban, legfeljebb meghosszabbíthatta volna azt. A nagyhatalmak erőfölénye és érdek-ellentétei miatt lehetetlen volt számára a tartós taktikázás, melyet egyébként saját retorikája és mindenkit ellenségnek tekintő gondolkodása is kizárt. 

vonal.jpg

Ki volt Max Otto von Stirlitz? // A tavasz 17 pillanata

also_stirlitz.jpg

 

A tavasz 17 pillanata (1973)

Bár közel 50 éve készült a népszerű második világháborús szovjet sorozat, A tavasz 17 pillanata - éppen abban az évben jelent meg, amikor születtem - gyermekként még volt szerencsém látni a televízióban és óriási hatást gyakorolt rám akkoriban. A 12 részből álló filmfolyam a történelem felé fordított (azon belül is a második világháború felé) mégpedig annyira sikeresen, hogy végül történelemtanár lett belőlem. Julian Szemjonov 1968-as kémregényének filmes változata, Tatyana Lioznova rendezésében és a 45 éves Vjacseszlav Tyihonov főszereplésével óriási sikert aratott a 70-es évek Kelet-Európájában.

tavasz17pillanata1.jpg

A kép forrása: blikk.hu

Az egyes epizódokat feszülten figyelte mindenki, az utcák kiürültek, a lakosság a TV képernyők elé szegeződött. Nem volt ez másként nálunk, Magyarországon sem, ahol a sorozat szintén nézettségi csúcsokat döntött. A sztori szerint a főhős, Makszim Makszimovics Iszajev szovjet főtiszt a második világháború alatt sikeresen épül be a náci Németország fegyveres erőinek sorába, nem is akárhová, egyenesen az SS kötelékébe. A fekete egyenruhások közt SS-Standartenführer, azaz ezredes rendfokozatot elérő férfi Max Otto von Stirlitz néven próbál információkhoz jutni a németek 1945-ös terveiről. Legfőbb feladata részint a nácik és a nyugati hatalmak közti esetleges tárgyalások kifürkészése, másrészt az antifasiszta ellenállók segítése.

A film a legjobb indulattal sem nevezhető pörgősnek, mégis élvezetes, sőt különleges mégpedig a gépies narrátor-hang miatt, mely folyamatosan (úgy 10-15 percenként) bemondja, hogy mennyi az idő Berlinben és éppen min gondolkodik Stirlitz. Nálunk Both Béla hangja biztosította ezt a szokatlan narrációt, jellegzetes és zseniális  beszédmódban. A furcsa hang-alámondás temérdek Stirlitz-viccet szült akkoriban (és azóta is).

tavasz17pill2.jpg

A kép forrása: link

A "Stirlitz tudta ..." mondat-kezdet minden részben többször elhangzik Both Bélától, sőt afféle szállóigévé vált (mint az is, hogy "... ekkor már sejtette ...").

A sorozatban rendszeresen bukkannak fel a történelem-könyvekből is jól ismert legfőbb náci vezetők: Martin Bormann (náci pártminiszter, Hitler bizalmasa), Joseph Goebbels (propaganda-miniszter), Heinrich Müller (a GESTAPO feje), Heinrich Himmler az SS vezetője (és birodalmi belügyminiszter) illetve Stirlitz felettese Walter Schellenberg. A készítők igyekeztek rájuk hasonlitó szinészeket alkalmazni az egyes jelenetekhez. (Többé-kevésbé sikerült is nekik.)

A sorozatnak maga Brezsnyev is rendszeres nézője lett, sőt annyira nagy rajongójává vált, hogy magas állami kitüntetésben részesítette a Stirlitzet alakító Tyihonovot. (A színész 2009 december 4-én hunyt el Moszkvában, 81 évesen.) Később Jelcin és Putyin is a rajongótábor része lett, utóbbi azt is kijelentette, hogy a hírszerzői pályán főként Stirlitz alakja indította el.

tavasz17pill3.jpg

A kép forrása: link

Az egyes részek tempója mai szemmel nézve mérhetetlenül lassú, sajnos akciókat sem nagyon láthatunk, de nem is ezek miatt érdemes A tavasz 17 pillanatát újranéznünk, hanem a karakterek, a háborús megjelenítések, a narráció és a nosztalgia miatt, melyekkel megidézhetjük a 70-es évek Kelet-európai filmvilágát. Egy világot, mely a maitól annyira eltérő, mégis különleges, mégis egyedi.

Stirlitz alakjának egy egész blogot szentelek, háborús témák, filmek, megjelenítését tervezve. Remélem velem tartotok!

also_stirlitz.jpg

 

Kicsoda Stirlitz?

stirlitz_kep.jpgKitalált film-karakter, aki egy 1973-ban készült szovjet film-sorozat főhőse. A sorozat eredeti címe: Семнадцать мгновений весны; Szemnadcaty mgnovenyij veszni, nálunk: A tavasz 17 pillanata.

Max Otto von Stirlitz a második világháború alatt a Szovjetunió ezredese, hírszerző-tisztje, a náci Németországban az SS kötelékéhez csatlakozó orosz kém, aki a Schutzstaffelben ezredesi rendfokozatig jut, azaz SS-Standartenführer lesz. Feladata információk begyűjtése és eljuttatása a szovjet vezetéshez a németek és a nyugati hatalmak közti esetleges tárgyalásokról.

Jellemzői: okos, higgadt, precíz, alapos, közben elegáns, markáns, karizmatikus és magas termetű. Dohányzik, kávézik, de azért kitűnő sportember, teniszező is, aki jól vezet autót, pontosan lő és kiváló emberismerő. Ő a szovjet James Bond.

Megismeri a náci Németország legfőbb vezetőit: Göbbelst, Göringet, Himmlert, Kaltenbrunnert, Schellenberget és Müllert, a GESTAPO vezetőjét. Jelentős eredményeket ér el bizonyos háborús katasztrófák elhárításában, így a német atombomba elkészülésének megakadályozásában, Krakkó elpusztításának elkerülésében és a nyugatiak illetve németek közti külön-alku elhárításában.

also_stirlitz.jpg

süti beállítások módosítása