A történelem jelenkora (vagy legújabb kora) biztonságpolitikai szempontból a hidegháború lezárulását követően vagyis a Szovjetunió 1991-es felbomlásakor egy rövid átmeneti időszakba fordult, amikor a két korábbi szuperhatalom közük csak az egyik (az USA) maradt talpon. Ám az 1991 és 2014 közötti alig két évtizedet egy újabb kétpólusú korszak beköszöntése követte, ami jelenleg is kiteljesedő fázisában van. (A 2014-es év a Krím félsziget orosz hadsereg általi megszállásához kötődik melyre az euroatlanti tábor nem tudott választ adni [azóta sem]). Ebben az új felállásban nagyjából ugyanaz a két pólus vetélkedik csak éppen a vezető hatalmak mögött álló tagok változtak.
A kép forrása: www.e-ir.info
Egyik oldalon most is az Egyesült Államok áll és katonai szövetsége a NATO, a másik oldal viszont némileg átalakult: magját egy orosz-kínai összefogás alkotja, melyhez egyre több állam csatlakozik, így például Észak-Korea és Irán. Mindkettő jelentős mértékben támogatja katonai eszközökkel (és most már élőerővel is Oroszország harcát Ukrajnában). Vlagyimir Putyin november első hetében egy érdekes fórumon, a Valdaj Nemzetközi Vitaklubon beszélt az úk világrendről. Ebben az orosz vezető szernt napjainkra egy teljesen új korszak jött létre, egy többpólusú és igazságosabb rendszer, melyet ő és országa védelmez, míg a nyugat támad. Érdekes véleményalkotásának azon része, melyben a demokráciáról értekezik, éppen ő aki 1999 óta van folyamatosan ée megingathatatlanul hatalmon (immáron 25 esztendeje) és sorra tünteti el politikai ellenfeleit (Litvinyenko, Navalnij, Prigozsin ... stb).
Putyin egyoldalú világképében természetesen ő maga a demokrácia legfőbb őrzője az igazságosság bajnoka és a diktatórikus nyugat megállítója. Valójában azonban egy ugyanolyan kétpólusú rendszer részesévé tette hazáját, mint amilyen 1946 és 1991 között létezett, azzal a fő különbséggel az egyensúly fenntartásához országának nagyobb szüksége van most Kínára és a többi szövetségesére (pl Észak-Koreára) mint korábban bármikor volt. Jelenleg Kínától pénzt, Irántól drónokat, Észak-Koreától pedig katonákat kap, miközben a BRICS államoktól a nemzetközi elszigeteltségből kilépés illúzióját kéri. Mindez nem azt az összbenyomást érősíti, mintha Oroszország lenne a világ legfőbb megmentője és egymagában a demokrácia, a hagyományos értékek megvédelmezője (noha érezhetően arra törekszik, hogy ezt a látszatot keltse).
A kép forrása: deviantart.com
A világ válságokkal küzd: van egy klíma-válság mely katasztrófa felé tart, mivel a világ első számú gazdasági nagyhatalma (az USA) kivonta magát a klíma-egyzeményekből, második nagyhatalma pedig (Kína) nem hajlandó átalakítani iparát egy kevésbé szennyző rendszerré. Másodsorban kialakult egy világháború felé mutató konfliktusrendszer, melyben Oroszország és Kína más államok fenyegetésével és eltiprásával (lásd: Ukrajna és Tajvan) igyekszik még nagyobb hatalmat megkaparintani. A két legfőbb válságtényezőhöz pedig számtalan egyéb társul: migrációs válság, demográfiai-válság, terrorizmus ... stb.
Ha mindezeket egy új világrend eljövetelének tekintjük akkor talán valóban új korszakhoz érkeztünk, ám sokkal relevánsabb gondolat, hogy valójában egy második hidegháború kezdetén tartunk.
